Keringés
A keringési rendszerünk a szívünkből és az érrendszerünkből áll. Az embernek zárt keringési rendszere van, ami azt jelenti, hogy a szívből kijövő legkisebb erek (arteriolák) a további oszlásukkor hajszálerekbe fordulnak át, amelyekből nagyon sok van és rendkívül vékony a faluk (egy sejtréteg vastagságú), majd ezek újra összeszedődnek nagyobb erecskékbe, amelyek már a szív felé tartanak vissza (venulák).
Terhesség során az anya már kialakult vérkeringéséhez pluszban hozzákapcsolódik a magzaté: a méhlepényen keresztül az anya hajszálerei és a magzat hajszálerei egymás mellett futnak és a magzat az anya vérében keringő tápanyagokból tud így táplálkozni anélkül, hogy a két vér keveredne egymással.
A gyermek növekedése emiatt több szempontból is meg tudja növelni az anyai keringésre rótt terhet.
– A magzat a növekedéshez szükséges anyagokat az anyai vérből szűri ki. Ennek megfelelően, ha valamilyen tápanyagra szüksége van, “leadja” az igénylistát az anya szervezetének és ezáltal a keringés fokozódását is ki tudja váltani (kb. mintha gyorsítaná a futószalagot, amin keresztül érkezik a kívánt csomag) Emiatt néha indokolatlannak látszó módon megugorhat az anya pulzusa vagy vérnyomása.
– A magzat a hasüregben növekszik folyamatosan, ahol a hasi aortát nyomhatja. A hasi aorta a szervezetünk legvastagabb, kb. 3 cm átmérőjű ere, ebből indul a hasi szervek és az alsó végtagok vérellátása. A hasi aortában nyomásérzékelő receptorok vannak, amelyek, ha túl nagy nyomást érzékelnek, csökkentik a vérnyomást – így ha a baba nyomja az aortát, a kívülről érkező nyomás is okozhat ilyen reakciót.
– Ahogy megnövekszik a baba hasüregben, illetve nő a hasűri nyomás, megnövekedhet a terhelés a medence alján ülő vénás érfonatra. Ha a vénákat nagy nyomásnak tesszük ki, akkor a faluk könnyen kitágul. A medencefenék vénáinak tágulása megnyilvánulhat aranyérként.
– Míg az artériák (szívből a test felé induló erek) fala rugalmas, tartalmaz izomelemeket és összehúzódásra képesek, addig a vénák (a test felől a szív felé visszafutó erek) fala vékonyabb és kevésbé tolerálja a nagy terhelést. Mivel a vénák falában nincsenek izomsejtek, azok nem tudják pumpálni a vért: a vénákból a vér szív felé történő visszaáramlását a szív pumpafunkciója látja el. Ha pumpálja a szív a vért, van egy pont, amikor a szív üres, és ez a vákuum szívja be a vénákból a vért. Ehhez az szükséges, hogy az erek lefutása zavartalan legyen, ne legyen rajtuk nyomás. Ha valami nyomja a vénákat (pl. a magzat súlya), akkor előfordulhat, hogy hiába próbálja a szív pumpálni a vért, a mechanikai akadály miatt nehezebben fog menni, és ekkor kezd pangani a vér a vénákban. Ez főként a lábakon fordul elő és a túlnyomás hatására ekkor alakulnak ki visszerek.
Szülés után hirtelen változnak a viszonyok az anya testében:
– megszűnik a méhlepényen keresztül “leadott” tápanyag lista
– megszűnik a magzat okozta nyomás a hasi aortán: hirtelen leesik vagy ingadozóvá válhat a vérnyomás
– megszűnik a magzat okozta nyomás a kismedencei vénás fonaton
– megszűnik a nyomás a lábat ellátó vénákon.
A rendszeres, észszerű kímélő mozgás terhesség alatt sokat segíthet a keringés szinten-tartásában.
- Szülés után pedig a keringés minél gyorsabb visszaállását tudja támogatni a hasfal újra tónusba hozása a Potzak gyakorlataival.
